Bonsai gondozás

Bonsai tartása a lakásban

A bonsaiok nem egyszerűen a lakás díszei, hanem önmagunk kifejező-
eszközei is egyben. Mindannyiunkban ott rejtőzik a művész, épp csak a
munkánk, vagy a meglehetősen gyors életvitelünknem engedi kibontakoz-
ni azt.

A bonsai nevelés egyfajta művészet. A nyugalom eleven kis szigete.
Többről szól mint egyszerű öntözgetésről. Folyamatos odafigyelést
igényel a tartásuk.
Ezeket az apró fákat nemcsak hogy neveljük, formázzuk, alakítjuk is.

Tartás szempontjából megkülönböztetünk szabadtéri és szobában
tartható bonsaiokat, attól függően milyen fajtájú a fa.Vannak tehát olyan
fajok melyek képesek alkalmazkodni a szobai körülményekhez, itt ezen
növények gondozásához szeretnék segítséget nyújtani mindazoknak, akik
kedvet éreznek ahhoz, hogy mélyebben elmerüljenek a bonsaiok világában.

Mielőtt első bonsai alapanyagunkat beszereznénk, érdemes tájékozódni
milyen fajt is válasszunk.Tudnunk kell, hogy nem minden fa faj alkalmas
bonsai nevelésre, és mint azt már említettem nem mind képes megma-
radni a szobai környezetben. Később bemutatok néhányat
a legalkalmasabbak közül.

Vannak örökzöld valamint lombhullató fák. Ezeken belül is vannak,
amelyek virágokkal, gyümölcsökkel kápráztatnak el bennünket.

Nevelés:

Általánosságban három dologra kell odafigyelni szinte az összes bonsai-
nál.

1. Mindig nedvesen kell tartani a talajt (van persze néhány kivételes fajta,
melyek akár napokig is el vannak víz nélkül, ezek sok nedvességet képe-
sek tárolni).

2. Feltétlenül szükség van a tápanyag utánpótlására.
Kis mennyiségű földbe vannak ültetve a bonsai-ok, amely meglehetősen
kevés tápanyagot biztosít a fáknak. Nem beszélve arról, hogy csak két-
három évente kerül sor átültetésre (fajtól függően), az a minimális
mennyiségű tápanyag pedig, amelyet ekkor használunk sajnos nem tart
ki úgy hat- nyolc hónapnál tovább.

3. Elengedhetetlen a metszés és a friss hajtások visszavágása. Ez az a
tevékenység, amely kiemeli a bonsai-okat a hagyományos szobai
növények közül.A hajtások megfelelő módon való visszacsípése elő-
segíti a növény alacsonyan tartását, lombjának sűrűsödését és a levelek
méretének kordában tartását, valamint a fa formájának megtartását.

Öntözés:

Kétféle módszer választható. Az egyik a hosszú csöves locsolókannával
(apró lyukú rózsával ellátott) való 1-2 naponta (vagy akár naponta
többször is) történő öntözés, attól függően, hogy milyen gyorsan szárad a
talaj az adott helyen. Ezt a gazdi az első héten kitapasztalja (természete-
sen ez évszakonként az időjárástól is függ).

A másik a merítéses módszer, mellyel időt és energiát spórolhatunk meg
úgy magunknak, mint a növénynek.
Ez esetben a növényt eddénnyel együtt 2-3 naponta (száradástól függően)
vízbe merítjük kb.2-3 percre,majd félretéve még 2 percig, hagyjuk, hogy a
felesleges víz eltávozzon az edény alján lévő lyukon, majd mehet vissza a
helyére.

A fa tudja mekkora mennyiségű folyadékra van szüksége. Ezt a néhány
perces merítés során fel is szívja, míg az öntözésnél ügyelni kell a megfe-
lelő mennyiségű folyadék bejuttatására.
A föld nagyon laza szerkezetű, ha hanyagul járunk el az öntözés során,
néhány hét vagy akár napok alatt is kiszáríthatjuk a fánkat. Az áztatásnak
is van némi hátránya, hiszen így könnyebben összetömörödik, illetve kis
mennyiségben le is ázik a talaj, ami persze pótolható.

Tápanyag-utánpótlás:

A tápanyagot tápoldat formájában juttatjuk a növény szervezetébe, átlago-
san két-három hetente, ez persze növényfajtánként változó lehet.
Lehetőleg bonsai-tápoldatot használjunk, hiszen ezeknek a fáknak más
a tápanyag összetételre való igényük, mint egy kaktusznak, vagy egy
hagyományos szobai növénynek.

Nagyon fontos! A tápoldatot mindig vízzel hígítva adjuk a növénynek! A
tápoldatok koncentrált összetételűek, ezért önmagukban adva leégetnék a
gyökérzetet. A különböző bonsai-tápoldatok flakonjának hátoldalán mindig
szerepel a pontos hígitási arány. Ezt lehetőleg tartsuk is be!

Metszés és a hajtások visszavágása:

A fa metszését általában tavasszal vagy ősszel végezzük. Olyan ágak
levágását értjük ez alatt, melyek elszáradtak, vagy a bonsaiunknak el-
képzelt formát megbontja. Az ágak lemetszését soha ne végezzük
hagyományos metszőollóval. A fánk ágai túlságosan vékonyak hozzá,
így nem egyszerűen lemetszenénk, hanem széttrancsíroznánk vele.
A legmegfelelőbb eszköz az erre a célra speciálisan kidolgozott formájú
konkáv fogó, amely különböző méretekben áll a rendelkezésünkre.

Az ágak lemetszését követően lehetőség szerint használhatunk sebpasz-
tát vagy sebkezelő gyurmát a vágott felület lefedésére. Ezek a készítmé-
nyek elősegítik a seb gyógyulását és megakadályozzák a különböző
gombafertőzések bejutását a sebfelületen keresztül.

A hajtások visszavágását a virágzó fajtáknál általában elvirágzás után
végezzük, más fajoknál, az adott fajtól függően, tavasszal vagy nyár végén.
Ezt a műveletet nagyon éles, hegyes bonsai ollóval végezzük.

Ahhoz, hogy a fa lombozata sűrűsödjön általában két-három levélpárig
csípjük vissza a friss hajtásokat, ám ha nagyon megbontja a bonsai
formáját akár egyet-egyet egészben is levághatunk. Ilyenkor nem haszná-
lunk sebgélt, hiszen a hajtásokban rengeteg nedvesség van, amely, akár-
csak az emberi vér, kitisztítja, majd egy vékony filmréteggel lezárja a
sérült felületet.